Dialog Title
Dialog Message
Sajtómegjelenéseink|Karrier|00 36 46 502 220|00 36 46 500 390
 
Hasznos információk

Alapszabályok


Ki vásárolhat termőföldet?

2014. május 1-jétől szigorodtak a földtulajdonszerzés szabályai. A korábbi szabályozás szerint termőföldet belföldi természetes személyek vehettek, vagyis a magyar állampolgárok alanyi jogon voltak jogosultak földvásárlásra, a földforgalmi törvény viszont már csak földműveseknek teszi lehetővé az egy hektárt meghaladó területű földvásárlást.

Földműves az, akinek mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettsége van (pl. aranykalászos gazda, mezőgazdasági technikus, felsőfokú agrár stb.), vagy legalább három éve agrártermelést folytat vagy legalább 25 százalékban tulajdonosa valamely mezőgazdasági termelőszervezetnek, és az illetékes földhivatalnál, mint földművest, nyilvántartásba vették.

 

Mennyi termőföldet vásárolhatok? 

A földművesekre az új földtörvényben leírt, következő földszerzési korlátok vonatkoznak:

Az a belföldi természetes személy és tagállami állampolgár, aki nem minősül földművesnek, – a korábbi 300 hektárhoz képest – már csak maximum egy hektárnyi földet vásárolhat.

„16. § (1) A földműves, … a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).

 (2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a föld birtokát – a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával – legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum).

 (3) Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében – a földről szóló törvényben meghatározottak szerint – a birtokmaximum mértéke – a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően – 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum)….”

Termőföldet nem szerezhet nem tagállami állampolgár illetve jogi személy. Ez alól kivétel az egyház, a jelzálog-hitelintézet és a települési önkormányzat meghatározott feltételekkel.

 

Mennyi termőföldet használhatok?

A földforgalmi törvény bevezette a birtokmaximumot is, amely szerint legfeljebb 1200 hektár mértékű föld lehet a földhasználatra jogosult használatában - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával. (Az állattartó telep üzemeltetőjének és a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében a birtokmaximum 1800 hektár.)

 

Ki a földműves?

 A földforgalmi törvény 5.§ 7. pontja szerint földművesnek az minősül, aki:

Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik (a termőföldvásárláshoz előírt, illetve elfogadható szakképzettségeket a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet részletesen felsorolja), vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve

  • a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy
  • b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.

 

Mik a termőföld vásárlás fő feltételei?

  • A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerint a földtulajdon és a földhasználat szerzése engedélyköteles: a mezőgazdasági igazgatási szerv – a helyi földbizottság állásfoglalásának beszerzését követően – dönt a szerződés jóváhagyásáról. Az engedélyező hatóság döntésével szemben jogorvoslatként a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.
  • Az új szabályozás értelmében csak biztonsági papíron nyújtható be a szerződés a földhivatalhoz ügyvédi ellenjegyzéssel, melyet előzetesen a hatóság jóváhagyott.
  • A hatósági jóváhagyás és az illetékes jegyző általi közzététel együttesen az eddigi tapasztalatok alapján kb. 5-6 hónapot is igénybe vesz. A folyamat részletes leírását az "Adásvétel menete" pontban találja.
  • A szerzési korlátozásba, vagy tilalomba ütköző szerződés semmis.
  • A tulajdonszerzőnek a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben (adásvételi szerződésben) nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, valamint vállalnia kell, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja. Ha a szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek a fenti kötelezettségeken kívül arra is kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony időtartamát nem hosszabbítja meg.
  • Termőföld vásárlása/ eladása esetére a törvény rögzíti az elővásárlásra jogosultak kötelező sorrendjét. A sorrendet az "Elővásárlásra jogosultak sorrendje?" pontban részletesen bemutatjuk.
  • A szabályozás alapján nem lehet termőföldre haszonélvezeti jogot szerződéssel alapítani, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít haszonélvezeti jogot, de ennek időtartama is maximum 20 év lehet.


Termőföld adásvétel menete

  • Az ellenjegyző ügyvéd a szerződést megküldi a területileg illetékes polgármesteri hivatal részére, hogy a hirdetőtáblájára kifüggesszék azt, az elővásárlásra jogosultak megnyilatkoztatása céljából. Kifüggesztési időtartam: 60 naptári nap. (Számolni kell további 2+8+8 nappal, mivel a kitétel és levétel napja nem számít bele a kifüggesztési időtartamba – ez 2 nap; a hivatalba érkezéstől 8 naptári nap áll rendelkezésükre a kifüggesztésre és a lejáratot követően szintén 8 naptári napja van a hivatalnak a záradékolásra és a földhivatal felé történő továbbításra.)
  • Jegyzői záradékolást követően továbbításra kerül a szerződés a Mezőgazdasági Igazgatási Szervhez (területileg illetékes megyei földhivatal) elsődleges jóváhagyásra (ez tulajdonképpen a szerződés formai ellenőrzését jelenti). Ügyintézési határidő 15 naptári nap.
  • Elsődleges földhivatali jóváhagyást követően a szerződés továbbításra kerül a Helyi Földbizottsághoz (Nemzeti Agrárkamara (NAK)), akik tárgyaláson döntenek, hogy a szerződés szerinti vevővel, vagy a rájelentkezővel támogatják a szerződés létrejöttét. Ügyintézési határidő: 15 naptári nap, sikertelenség esetén újabb 15 naptári nap, míg kiadják állásfoglalásukat.
  • A NAK a jóváhagyó határozatát megküldi a területileg illetékes polgármesteri hivatalnak, ahol a határozat 5 naptári nap időtartamra kifüggesztésre kerül a hirdetőtáblán. Ezen idő alatt van lehetősége a szerződő feleknek a NAK döntése ellen kifogással élni, amelyet a föld fekvése szerinti helyi önkormányzat képviselő testületéhez kell előterjeszteni.
  • A kamarai állásfoglalás és az adásvételi szerződés a kifüggesztést követően továbbításra kerül a Mezőgazdasági Igazgatási Szerv (területileg illetékes megyei földhivatal) felé, másodlagos jóváhagyásra. A Mezőgazdasági Igazgatási Szerv kamara állásfoglalását és az elővásárlási sorrendet figyelembe véve  meghozza a határozatát és záradékolja a szerződést, majd megküldi az eljáró ügyvédnek. Az ellenőrzés és határozathozatal ügyintézési határideje 15 naptári nap.
  • A jóváhagyó határozat és záradékolt adásvételi szerződés kézhezvételét követően kerülhet sor a vételár megfizetésére, majd pedig az adásvételi szerződésnek és az ingatlan-nyilvántartási kérelemnek a benyújtására a területileg illetékes Járási Földhivatal felé a tulajdonjog átvezetése céljából. Ennek díja 6.600 Ft/hrsz.
  • 30 naptári nap áll a földhivatal rendelkezésére, hogy a tulajdonjogban történt változást átvezesse az ingatlan nyilvántartásban.
  • A tulajdonjog bejegyzéséről bejegyző határozat kerül kiállításra, melyet az érintett felek számára vagy jogi képviselő útján vagy közvetlenül feleknek postai úton küld ki a földhivatal.


Elővásárlásra jogosultak sorrendje 

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 18. §-19. §-a szerinti elővásárlásra jogosultak sorrendje:

 1. Az államot elővásárlási jog illeti meg a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében.

 2. A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében a földműves tulajdonostársnak elővásárlási joga van. 

 3. Elővásárlási joga van a földet használó olyan földművesnek (ez alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a Földforgalmi törvény 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki)

1) aki helyben lakó szomszédnak minősül,

2) aki helyben lakónak minősül, vagy

3) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

 4. a) A szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén elővásárlási joga van annak a földművesnek, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása;

b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén elővásárlási joga van annak a földművesnek, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredet megjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.

 5. Elővásárlási joga van az olyan földművesnek, aki helyben lakó szomszédnak minősül. 

 6. Elővásárlási joga van az olyan földművesnek, aki helyben lakónak minősül. 

 7. Elővásárlási joga van az olyan földművesnek, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. 

 A 2. és 4-7. pontban meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:

1) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,

2) fiatal földműves,

3) pályakezdő gazdálkodó.

 Az államot megillető elővásárlási jogot a földalapkezelő szerv gyakorolja.

 Az olyan föld eladása esetén, amely a 4. pontban meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, az elővásárlásra jog abban az esetben áll fenn, ha a 4. pontban meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát.

 A Földforgalmi törvény 5. § 9. pontja értelmében helyben lakónak minősül az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.

 A Földforgalmi törvény 5. § 10. pontja alapján helyben lakó szomszédnak minősül az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.

 

Földművesként való nyilvántartásba vétel

Az új földtörvény (A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény) 10.§-a alapján „... a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – … – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt…„.

A törvény ismerteti a földműves fogalmát is:

Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve

 

a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy

b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;

A 2014. január 2-án hatályba léptetett mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló (504/2013. (XII. 29.) kormányrendelet 1. számú melléklete ismerteti azon „elfogadott” mezőgazdasági és erdészeti szakirányú képzettségeket, amelyek birtokában egy regisztrációt követően földművessé válhatunk.

Nyilvántartásba vétel

A földművesek nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárási szabályokról a 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet rendelkezik. A nyilvántartásba vételi eljárás iránti kérelmet a földhivatalok hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani a kérelmező lakóhelye, székhelye (cég esetén) vagy mezőgazdasági üzemközpont szerint illetékes járási földhivatalhoz.

A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos regisztrációs ügyintézéshez az alábbi dokumentumok kellenek:

  • kitöltött, aláírt formanyomtatvány
  • 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott mezőgazdasági szakirányú képzettséget igazoló okirat egy eredeti, vagy egy hitelesített másolata, VAGY mezőgazdaságból származó árbevételt igazoló dokumentumok a kérelem benyújtását megelőző 5 évből, legalább 3 évre vonatkozóan (pl. őstermelői betétlapok)
  • személyi igazolvány és lakcímkártya másolata.

 

 
Vissza az oldal tetejére
TISZACASH Zrt. Minden jog fenntartva.
Powered by PSIntra Framework © 2012 PRIME Computer