A termőföldet a jelenlegi jogszabályok alapján művelési kötelezettség terheli. Előfordulhat, hogy a földtulajdonosok termőföldjük hasznosítását nem maguk szeretnék végezni, így szakemberre bízzák, haszonbérbe adják. Ezt azonban nem minden esetben tehetik meg.
Mezőgazdasági haszonbérletre három lehetőség van:
- Földtörvényváltozás (2014.) előtt szerezte a földet (ebben az esetben bármikor bérbe adhatja azt a jövőben, tehát, ha lejár a bérleti szerződés, újrakötheti, meghosszabbíthatja).
- Eleve – hosszú távra, piaci kondíciókkal – bérbe adott földet vásárol (ebben az esetben, amint lejár a bérleti jogviszony, saját használatba kell vennie a területet, a bérleti szerződést nem kötheti újra, nem hosszabbíthatja meg.)
- A földhasználati jogosultságot egy, legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át (ez ugyanis nem minősül a használat átengedésének).
Az új földtörvény szerint a tulajdonszerzőnek a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben (adásvételi szerződésben), nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, valamint vállalnia kell, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja. Ha a szerződés tárgyát képező föld az adásvétel időpontjában harmadik személy használatában van, a szerző félnek a fenti kötelezettségeken kívül arra is kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony időtartamát nem hosszabbítja meg.
Ha a termőföld hasznosítására mezőgazdasági haszonbérlet keretében kerül sor, akkor az értéknövekedésén túl, fix, tervezhető jövedelemhez is juttatja a tulajdonosát. A haszonbérleti díj mértéke sok tényezőtől függ, de jelenleg jellemzően átlagban 60.000-80.000 Ft körül alakul hektáronként. Ráadásul, ha a szerződés időtartama eléri az 5 évet, a bérleti díjból származó bevétel a jelenlegi jogszabályok szerint adómentes.